GYIK

Mi a Billdog tulajdonképpen?

Automatizált megoldás a könyvelésedre!
Nem mindenkinek praktikus hagyományos könyvelőirodával, könyvelővel intézni számla ügyeit, hiszen a digitális világban már online, egyedül* is könnyedén letudhatod vállalkozásod könyvelését.
(*nem hagyunk magadra: a Billdog adja a háttértudást és a felületet!)

TÉNYLEG mindent elintézhetek interneten keresztül?

Online szerződés, online adatfeltöltés, jóváhagyás, könyvelés. Tehát igen, mindent! Ám, ha netán elakadnál, minek biztosan elérsz telefonon is!

Milyen gyakran kell könyveléssel foglalkoznom, ha a Billdogot használnom?

Amilyen gyakran szeretnél! Akár egyenként is feltöltheted a bizonylataid, de ha kényelmesebb összevárhatod a havi számlákat és ráérsz következő hó 12-ig egyben feltölteni. A használat gyakorisága pedig természetesen nem módosít az áron.

Nem erősségem az informatika, akkor is menni fog?

Természetesen. A Billdog-ot úgy terveztük meg, hogy minden lépés egyértelmű legyen és ha mégis elakadsz munkatársaink segítenek chaten vagy telefonon.

Olcsóbb megoldás, mint könyvelőnek fizetni?

Igen! A könyvelő irodák havonta minimum 14-30 ezer forintot kérnek el egy átalányadozó vállalkozótól és ez a számlák számától vagy az éves bevétel nagyságától függően még emelkedik is. A Billdognál havi 5 ezerből* megvagy!

Honnan tudhatom, hogy a NAV-nál megfelel a könyvelésem?

Cégünknél több mint 30 éves tapasztalattal rendelkező könyvelőcsapat dolgozik a háttérben azért, hogy minden tökéletesen működjön. Emellett természetesen felelősség biztosítással is rendelkezünk, tehát nem kockáztatsz.

A Billdog „magyar fajta”?

Bizony, a Billdog egy hiánypótló hazai kezdeményezés, 100%-ban magyar tulajdonban, magyar kollégákkal! Ez is hozzájárul, hogy mindig naprakészen tudjunk segítségedre lenni a jogszabályok terén is.

Kik dolgoznak a cégnél?

Tapasztalt könyvelőcsapat biztosítja automatizált könyvelésed hátterét, fejlesztőcsapatunk pedig garantálja a kényelmes webes használatot. Tapasztalt ügyfélszolgálatos munkatársaink azért felelnek, hogy ne egy géphang menüjében kelljen súlyos percekig válogatnod, amikor kérdésed merül fel.

Ki üzemelteti a céget?

A Billdog üzemeltetője a
MÓDUSZ OFFICE-HOLDING Informatikai és Ügyviteli Zrt.
Adószám: 10209248-2-42
Cím: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 76.
Alapítás dátuma: 1988.01.01.
Cégjegyzékszám: 011004128

Melyik törvény alá tartozik az átalányadózás?

Az SZJA törvény 50-56 paragrafusai tartalmazzák az átalányadózásra vonatkozó szabályokat.

Kik használhatnak átalányadózást?

• Egyéni vállalkozók mellett
• egyéni ügyvédek
• közjegyzők
• bírósági végrehajtók
• szabadalmi ügyvivők
• állatorvosok
• mezőgazdasági őstermelők

Mikor dönthetünk az átalányadózás mellett?

Induláskor – akár már az ügyfélkapus cégalapításkor választhatjuk az átalányadózást.
Azonban SZJA-ról csak a teljes adóévre válthatunk, amit személyi jövedelemadó bevallásban tudunk megtenni.
KATA alól, ahogy korábban is, jelenleg is bármikor, akár év közben is átállhatunk átalányadózásra a ’T101E nyomtatvány benyújtásával.

Maximum mekkora bevételünk lehet átalányadózóként?

Az előző adóévre és a tárgyévre vonatkoztatva egyaránt maximum:

• a minimálbér tízszerese (2023-ban ez 27 millió 840 ezer forint)
• a minimálbér ötvenszerese, ha kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozunk (2023-ban ez 139 millió 200 ezer forint)

Napra pontos időarányos számítás kötelező.

Mi történik, ha túllépjük az átalányadó felső határát?

Visszamenőleg az egész adóévet SZJA szerint kell leadózni. (Amennyiben költségszámláink nincsenek, akkor ez komoly problémát jelenthet, hiszen az a költségátalány csak az átalányadózás értékhatára érvényes.)

Költséghányad: mi ez és melyik kategóriába tartozom?

A költséghányad az, a törvény által elismert költség, amit nem szükséges számlákkal igazolnod átalányadózásod során.

• 40% az alap, ami minden átalányadózásra jogosultra vonatkozik
• 80% kiemelt, melynek jogosultság szolgálati tevékenységhez kötött.: ha 90%-os kedvezőbb körbe is, és más tevékenységi körbe is állítunk ki számlát, akkor ez a kulcs vonatkozik ránk. Illetve ide tartoznak még az alábbi tevékenységi körben számlázók:
  mezőgazd., erdészet, halászat, bányászat, feldolgozóipari és gyártótevékenység (pl. kézművesség), szerelők, javítással foglalkozó szolgáltatók, kertészet, építőipar, taxi, áruszállítás, autókölcsönzés, fényképészet, szépségápolás, hobbiállat gondozás, fényképészet tevékenységi körben dolgozók.

Részletes információkat a (TESZOR számok listájában találhatunk. ) [https://www.ksh.hu/osztalyozasok_teszor2-1 ]

• 90% költséghányadot a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet számlázók vehetnek igénybe

Hogy számolhatjuk ki az adót?

Röviden: Bevétel – költséghányad = az adózás alapját jelentő jövedelem.
Ebből az jövedelemrészből kell számítani

• 15% SZJA -t
• 18,5% TB járulékot
• 13% szocho-t
• Iparűzési adót (átalány jövdelem 120% -ának településenként eltérő százaléka)

Adómentes jövedelem sáv, a minimálbér fele. Jelenleg (2023-ban) 1.392.000 forint, eddig a mértékig nincs adó-, és járulékfizetés. Ez alól kivétel a főállású vállalkozó, akinek minimálbér / garantált bérminimumnak megfelelő 18,5% TB járulékot kell fizetnie, 13% szochot 112,5% minimálbér / garantált bérminimum után.
Nyugdíjas vállalkozók csak az adómentes rész fölötti jövedelemre fizetnek SZJA-t, 15% mértékben, más járulék kötelezettségük nincs.
A befolyt jövedelemre kell adózni, nem a kiszámlázottra, tehát nem a számlakiállítás, hanem a pénzügyi teljesítés hónapja releváns adó szempontból, illetve adókedvezményeket is érvényesíthetünk.

Mi a teendő az adminisztráció terén?

• T1041 nyomtatvány biztosítási jogviszony rendezése elengedhetetlen, – hogy minden rendben legyen a biztosítással is
• Bevételi nyilvántartás vezetése
• Minden negyedév bevételét a következő hónap 12-ig az ’58-as bevalláson kell benyújtani. TB járulék és szochó bevallás szintén ebben történik, az SZJA csak az adóév végén kerül bevallásra. (A bevallást követően ne feledkezzünk meg az utalásról se!)
• Ha nem alanyi adómentes adózók vagyunk, akkor pénztárkönyv és áfa analitika is kelleni fog. Ezt a tárgyhóz követkető hó 20. napjáig kell beadnunk, felsorolva a vállalkozás bevételeit és költségeit tételesen, nettó -bruttó összegekkel a ’65-ös nyomtatványon.
• SZJA bevallást az ’53-as nyomtatványon, adóévet követő május 20-ig kell megtenni
• Költségszámlák megőrzése és ellenőrzése is fontos (például az esetleges keret átlépés miatt!)

Mennyi iparűzési adót kell megfizetni?

Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.
Kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált:

• adóalap 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,
• 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg.
• 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg.

Amennyiben az adókötelezettség 12 hónapnál rövidebb (például kezdő vállalkozás esetén, a vállalkozás megszüntetése esetén, vagy adott településen, ha a kisvállalkozás adóév közben telephelyet nyit vagy zár be), akkor a Htv-ben rögzített összegű tételes adóalapnak csak az időarányosan kisebb részét kell figyelembe venni adóévi adóalapként.

Átalányadós kiskereskedelmi tevékenységnél

Iparűzési adó mértéke

Budapest: https://ssl.budapest.hu/web_hair/
Budapesten kívül: https://ohp-20.asp.lgov.hu

Az átalányadó megszűntetése / megszűnése

• bevételi értékhatár túllépésével (egész évre SZJA alá esünk)
• számla /nyugtaadás elmulasztás okán kiszabott bírság miatti megszűnés
• önkéntesen adóév végén, a következő adóév elejétől válthatunk

Az ’53 vagy a ’T1101E nyomtatvány kitöltésével lehet átalányadózást megszűntetni. Kilépés esetén az adott évben és még további 4 évben nem lehetünk újból átalányadózók.
Átalányadózásra átállásnál jelezni kell, hogy melyik költséghányad alá tartozunk?
Nem szükséges, a bevallásban szerepel majd.
Kedvezményesebb költséghányadból év közben kerülök át 40% költséghányad alá. Mi a teendő?
Az ’58 -as nyomtatványon évelejétől visszamenőleg önellenőrzést kell tenni.
Az idei évben speciálisan 4 hónapra vonatkozó a teljes időtartam katáról átalányadóra váltás esetén, de később valóban a teljes évre visszamenően kell a fenti esetben önellenőrzést benyújtani.
Fontos tudni, hogy mivel havi bevallás kell, minden hónapról külön önellenőrzést kell benyújtani, összevonni nem lehet.

80% költséghányad alá tartozik a tevékenységünk – kiszállási díj számlázása lehetséges-e anélkül, hogy átkerülnénk 40%-alá?

Igen, amennyiben a szolgáltatásnak elengedhetetlen része a kiszállítás is. Tehát, ha a kiszállítás az adott szolgáltatás nélkül nem történne meg, akkor nem módosítja a költséghányad besorolásunkat, azonban ha például másnak is kiszállítunk, akkor már nem tartozhatunk a 80% költséghányad kulcs alá.

GYES és GYED alatti átalányadózó egyéni vállalkozóként, kell TB-t, szocho járulékot fizetni 1,2 millió forintos jövedelem alatt?

• GYED: Tbj szabályai szerint kell nézni, hogy van-e járulékfizetési kötelettség (nincs) és mivel biztosítottak vagyunk TB fizetési kötelességünk sincsen.
• GYES: Szintén Tbj törvény alatt kell értelmezni; mivel jövedelemszerző tevékenységet folytatunk, ezért a minimum járulékalap után is járulékfizetési kötelezettségünk van.

Katához képest ezt nem módosul, hiszen a GYED mellett nem kellett, GYES mellett főállású adózóként kellett fizetni.

Másodállású tevékenységet folytató átalányadózónak be kell nyújtania havi bevallásait, ha az adott hónapban nincs adó-, és járulékfizetési kötelezettsége? Azaz az adott hónapban nem volt bevétele, vagy 1,2 millió alatt van.

Minden hónapban be kell adni 0 adóalappal is a bevallásokat (’58-as, illetve szocho)

Rokkantsági ellátás mellett átalányadózóként milyen járulékkötelezettség keletkezik?

Úgy, mint a normál átalányadózóknak, Tb, szocho járulékkötelezettség keletkezik.

Főtevékenység nem végzettséghez kötött, de a melléktevékenység igen. Minimálbérhez vagy bérminimumhoz kell igazodni a minimum járulékfizetési kötelezettség tekintetében?

A garantált bérminimumhoz.

Átalányadózó őstermelő mi után fizet járulékot?

Az átalányban megállapított jövedelem után kell megfizetni; az őstermelői tevékenységéből 90%-os költséghányaddal, átalányadózóként legalább a minimálbér / garantált bérminimum után fizetendő minimum járulékot.

Tárgyi eszköz értékesítés adózása átalányadózás esetén miként számít a bevételbe?

Nincs felosztva a bevétel minősége, így a tárgyieszköz értékesítés is az adóalapba számít.

Nappali tanulói jogviszony esetén a tandíj elszámolható-e az átalányadózásban?

Nem, nincs költségelszámolás.

Hallgatói jogviszony esetén a mentes rész feletti bevételnél van-e tb fizetési kötelezettség?

Igen, átalányjövedelem alapján kell az adózónak járulékot fizetnie, de mértéke nincs minálbérhez, garantált bérminimumhoz kötve.

Passzivált hallgatói jogviszony esetén katás vagy átalányadós lehet?

Nappali tagozatos hallgató jogviszony mellett az új katát nem tudja használni az adózó. Azonban amíg passzív a hallgatói státusz, addig igen.

Kell-e bevételi és költségnyilvántartás vezetni átalányadózóként? Kell-e pénztárkönyvet vezetni?

Csak bevételi nyilvántartást kell átalányadózóként vezetni, ebből kerül megállapításra az adóalap.

Kell-e költségszámlát gyűjteni átalányadózóként?

Adóalap meghatározáshoz nem, de ha bármilyen okból kikerülünk az átalányadózás hatálya alól, akkor fontossá válnak a korábbi költségszámlák.

A vállalkozáshoz több tevékenységi kör is fel van véve, de csak a kedvezményes költséghányad alá tartozó tevékenységre számláz csak az egyéni vállalkozó. Milyen költséghányad alá fog tartozni?

Kizárólag a bevételt hozó tevékenységi kör számít, nem a felvett tevékenységek. Így tehát a kedvezményes kulcs alá fog tartozni.

Alanyi adómentesség tekintetében is csak a már befolyt jövedelmet kell vizsgálni?

Nem, az alanyi adómentesség keretét már a megtérítendő ellenérték is meríti – tehát a számla kiállítása, nem pedig a bevétel beérkezése számít.

Ha a tevékenység áfamentes, akkor hogy kell értelmezni a 12 milliós alany adómentes keretet?

Nem kell beleszámolni a tevékenység jellegére tekintettel adómentes jövedelmeket, kizárólag az azon kívül esőt.

El kell határolni magát az átalányadózónak a munkaviszonytól?

Igen, ugyanúgy, ahogy a régi katánál kellett.

Iparűzési adó tételes fizetése alól ki kell-e jelentkezni?

Elvileg automatikus, de önkormányzatonként eltérhet, ezért a kata alanyiság alól érdemes a változásbejelentőn a kata alanyiság alól kijelentkezni.
Az Iparűzési adót az e-önkormányzati portálon érdemes megnézni.

Iparűzési adó alól is mentesülünk, ha az átalányadózás mentes sávjába tartozunk?

Nem, az átalányban megállapított bevétel után az iparűzési adót mindenképp meg kell fizetni.

Mennyi iparűzési adót kell megfizetni?

Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.
Kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált:

• adóalap 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,
• 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg.
• 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg.

Amennyiben az adókötelezettség 12 hónapnál rövidebb (például kezdő vállalkozás esetén, a vállalkozás megszüntetése esetén, vagy adott településen, ha a kisvállalkozás adóév közben telephelyet nyit vagy zár be), akkor a Htv-ben rögzített összegű tételes adóalapnak csak az időarányosan kisebb részét kell figyelembe venni adóévi adóalapként.

Átalányadós kiskereskedelmi tevékenységnél

Kft. tag ügyvezető, munkaviszonyban ekho-zna, minimálbér (vagy garantált bérminimum) alatt adózik rendesen, fölötte ekho-zhat?

Igen, ha az ekho felsorolásban szerepel a tevékenysége. Minimálbér szerinti járulékfizetést meg kell tennie a kft.-ben. Függetlenül attól, hogy korábban megvolt-e a minimálbére – ennek jelentősége csak az ekho kezdetétől számít.

Társas vállalkozásban is tag és egyéni vállalkozó is az adózó. Melyik lesz a főállás?

’T1041-es nyomtatványon is be kell adni, hogy melyik a fő és melyik a mellék állás.

Előleg bevallást kell benyújtani ’43TAO, TAO alanyiságot követő 60 napon belül kell beadni a következő időszakra.

E.v. munkavállaló foglalkoztatására tekintettel munakbér támogatást kap, választahtja-e az új katát?

Igen, választhatja, mert nem bevételt, hanem támogatást kap. Ugyanez vonatkozik az adóhatóság által adott szocho-ra is.

Katás Bt. egyszerűsített végelszámolást indított, lehet-e közben egyéni vállalkozó a Bt. végelszámolója?

Igen, ha végig fut a Bt. végelszámolása. Ellenkező esetben a végelszámolást indító vállalkozó egyéni vállalkozása megszűnik.

Ekho-zni fő állás nélkül nem lehet?

Nem, csak a normál járulékfizetési szabály felett választható. Munkaviszonynál a minimálbér felett, megbízási jogviszony esetén a fizetés és minimálbér arányviszonyában változik az ekho rá irányadó mértéke is. Tehát, ha a megbízási díj a minimálbér 80%-a, a ekho keretnek is csak a 80%-át lehet kimeríteni.

Bt. nem katás tagja után kell-e osztalékadót fizetni megszűnéskor?

Nem, a vagyonfelosztási javaslat alapján kell megfizetni az adót, függetlenül a katától, minden tagra.

Alanyi adómentesség tekintetében is csak a már befolyt jövedelmet kell vizsgálni?

Nem, az alanyi adómentesség keretét már a megtérítendő ellenérték is meríti – tehát a számla kiállítása, nem pedig a bevétel beérkezése számít.

Hol lehet ellenőrizni, a Tbj szerinti biztosítottságot?

NAV – törzsadat felületén, szolgáltatási menüben lehet megnézni.

Ha a tevékenység áfamentes, akkor hogy kell értelmezni a 12 milliós alany adómentes keretet?

Nem kell beleszámolni a tevékenység jellegére tekintettel adómentes jövedelmeket, kizárólag az azon kívül esőt.