Mit kell tudni az átalányadózásról?
Melyik törvény alá tartozik az átalányadózás?
Az SZJA törvény 50-56 paragrafusai tartalmazzák az átalányadózásra vonatkozó szabályokat.
Kik használhatnak átalányadózást?
- Egyéni vállalkozók mellett
- egyéni ügyvédek
- közjegyzők
- bírósági végrehajtók
- szabadalmi ügyvivők
- állatorvosok
- mezőgazdasági őstermelők
Mikor dönthetünk az átalányadózás mellett?
Induláskor – akár már az ügyfélkapus cégalapításkor választhatjuk az átalányadózást.
Azonban SZJA-ról csak a teljes adóévre válthatunk, amit személyi jövedelemadó bevallásban tudunk megtenni.
KATA alól, ahogy korábban is, jelenleg is bármikor, akár év közben is átállhatunk átalányadózásra a ’T101E nyomtatvány benyújtásával.
Maximum mekkora bevételünk lehet átalányadózóként?
Az előző adóévre és a tárgyévre vonatkoztatva egyaránt maximum:
- a minimálbér tízszerese (2023-ban ez 27 millió 840 ezer forint)
- a minimálbér ötvenszerese, ha kizárólag kiskereskedelemmel foglalkozunk (2023-ban ez 139 millió 200 ezer forint)
Napra pontos időarányos számítás kötelező.
Mi történik, ha túllépjük az átalányadó felső határát?
Visszamenőleg az egész adóévet SZJA szerint kell leadózni. (Amennyiben költségszámláink nincsenek, akkor ez komoly problémát jelenthet, hiszen az a költségátalány csak az átalányadózás értékhatára érvényes.)
Költséghányad: mi ez és melyik kategóriába tartozom?
A költséghányad az, a törvény által elismert költség, amit nem szükséges számlákkal igazolnod átalányadózásod során.
- 40% az alap, ami minden átalányadózásra jogosultra vonatkozik
- 80% kiemelt, melynek jogosultság szolgálati tevékenységhez kötött.: ha 90%-os kedvezőbb körbe is, és más tevékenységi körbe is állítunk ki számlát, akkor ez a kulcs vonatkozik ránk. Illetve ide tartoznak még az alábbi tevékenységi körben számlázók:
mezőgazd., erdészet, halászat, bányászat, feldolgozóipari és gyártótevékenység (pl. kézművesség), szerelők, javítással foglalkozó szolgáltatók, kertészet, építőipar, taxi, áruszállítás, autókölcsönzés, fényképészet, szépségápolás, hobbiállat gondozás, fényképészet tevékenységi körben dolgozók.
Részletes információkat a (TESZOR számok listájában találhatunk. ) [https://www.ksh.hu/osztalyozasok_teszor2-1 ]
- 90% költséghányadot a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet számlázók vehetnek igénybe
Hogy számolhatjuk ki az adót?
Röviden: Bevétel – költséghányad = az adózás alapját jelentő jövedelem.
Ebből az jövedelemrészből kell számítani
- 15% SZJA -t
- 18,5% TB járulékot
- 13% szocho-t
- Iparűzési adót (átalány jövdelem 120% -ának településenként eltérő százaléka)
Adómentes jövedelem sáv, a minimálbér fele. Jelenleg (2023-ban) 1.392.000 forint, eddig a mértékig nincs adó-, és járulékfizetés. Ez alól kivétel a főállású vállalkozó, akinek minimálbér / garantált bérminimumnak megfelelő 18,5% TB járulékot kell fizetnie, 13% szochot 112,5% minimálbér / garantált bérminimum után.
Nyugdíjas vállalkozók csak az adómentes rész fölötti jövedelemre fizetnek SZJA-t, 15% mértékben, más járulék kötelezettségük nincs.
A befolyt jövedelemre kell adózni, nem a kiszámlázottra, tehát nem a számlakiállítás, hanem a pénzügyi teljesítés hónapja releváns adó szempontból, illetve adókedvezményeket is érvényesíthetünk.
Mi a teendő az adminisztráció terén?
- T1041 nyomtatvány biztosítási jogviszony rendezése elengedhetetlen, – hogy minden rendben legyen a biztosítással is
- Bevételi nyilvántartás vezetése
- Minden negyedév bevételét a következő hónap 12-ig az ’58-as bevalláson kell benyújtani. TB járulék és szochó bevallás szintén ebben történik, az SZJA csak az adóév végén kerül bevallásra. (A bevallást követően ne feledkezzünk meg az utalásról se!)
- Ha nem alanyi adómentes adózók vagyunk, akkor pénztárkönyv és áfa analitika is kelleni fog. Ezt a tárgyhóz követkető hó 20. napjáig kell beadnunk, felsorolva a vállalkozás bevételeit és költségeit tételesen, nettó -bruttó összegekkel a ’65-ös nyomtatványon.
- SZJA bevallást az ’53-as nyomtatványon, adóévet követő május 20-ig kell megtenni
- Költségszámlák megőrzése és ellenőrzése is fontos (például az esetleges keret átlépés miatt!)
Mennyi iparűzési adót kell megfizetni?
Valamennyi olyan vállalkozó, amelynek az adóévi bevétele – éves szinten számítva, azaz 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a működés naptári napjai alapján évesítve – a 25 millió (a személyi jövedelem-adótörvény szerinti átalányadót választó kereskedők esetén a 120 millió) forintot nem haladja meg, jogosulttá válik az iparűzési adóalapja egyszerűsített megállapítására.
Kisvállalkozók egyszerűsített iparűzési adóalapja az adóévi bevételük nagyságától függően sávosan differenciált:
- adóalap 2,5-2,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg,
- 6-6 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg.
- 8,5-8,5 millió forint, ha a vállalkozó bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot nem haladja meg.
Amennyiben az adókötelezettség 12 hónapnál rövidebb (például kezdő vállalkozás esetén, a vállalkozás megszüntetése esetén, vagy adott településen, ha a kisvállalkozás adóév közben telephelyet nyit vagy zár be), akkor a Htv-ben rögzített összegű tételes adóalapnak csak az időarányosan kisebb részét kell figyelembe venni adóévi adóalapként.
| Bevétel/árbévétel | Adóalap | Iparűzési adó (2%) |
|---|---|---|
| 0 – 12.000.000 | 2 500 000 | 50 000 |
| 12.000.001 – 18.000.000 | 6 000 000 | 120 000 |
| 18.000.001 – 25.000.000 | 8 500 000 | 170 000 |
Átalányadós kiskereskedelmi tevékenységnél
| Bevétel/árbévétel | Adóalap | Iparűzési adó (2%) |
|---|---|---|
| 0 – 12.000.000 | 2 500 000 | 50 000 |
| 12.000.001 – 18.000.000 | 6 000 000 | 120 000 |
| 18.000.001 – 120.000.000 | 8 500 000 | 170 000 |
Iparűzési adó mértéke
Budapest: https://ssl.budapest.hu/web_hair/
Budapesten kívül: https://ohp-20.asp.lgov.hu
Az átalányadó megszűntetése / megszűnése
- bevételi értékhatár túllépésével (egész évre SZJA alá esünk)
- számla /nyugtaadás elmulasztás okán kiszabott bírság miatti megszűnés
- önkéntesen adóév végén, a következő adóév elejétől válthatunk
Az ’53 vagy a ’T1101E nyomtatvány kitöltésével lehet átalányadózást megszűntetni. Kilépés esetén az adott évben és még további 4 évben nem lehetünk újból átalányadózók.
Átalányadózásra átállásnál jelezni kell, hogy melyik költséghányad alá tartozunk?
Nem szükséges, a bevallásban szerepel majd.
Kedvezményesebb költséghányadból év közben kerülök át 40% költséghányad alá. Mi a teendő?
Az ’58 -as nyomtatványon évelejétől visszamenőleg önellenőrzést kell tenni.
Az idei évben speciálisan 4 hónapra vonatkozó a teljes időtartam katáról átalányadóra váltás esetén, de később valóban a teljes évre visszamenően kell a fenti esetben önellenőrzést benyújtani.
Fontos tudni, hogy mivel havi bevallás kell, minden hónapról külön önellenőrzést kell benyújtani, összevonni nem lehet.
80% költséghányad alá tartozik a tevékenységünk – kiszállási díj számlázása lehetséges-e anélkül, hogy átkerülnénk 40%-alá?
Igen, amennyiben a szolgáltatásnak elengedhetetlen része a kiszállítás is. Tehát, ha a kiszállítás az adott szolgáltatás nélkül nem történne meg, akkor nem módosítja a költséghányad besorolásunkat, azonban ha például másnak is kiszállítunk, akkor már nem tartozhatunk a 80% költséghányad kulcs alá.
GYES és GYED alatti átalányadózó egyéni vállalkozóként, kell TB-t, szocho járulékot fizetni 1,2 millió forintos jövedelem alatt?
- GYED: Tbj szabályai szerint kell nézni, hogy van-e járulékfizetési kötelettség (nincs) és mivel biztosítottak vagyunk TB fizetési kötelességünk sincsen.
- GYES: Szintén Tbj törvény alatt kell értelmezni; mivel jövedelemszerző tevékenységet folytatunk, ezért a minimum járulékalap után is járulékfizetési kötelezettségünk van.
Katához képest ezt nem módosul, hiszen a GYED mellett nem kellett, GYES mellett főállású adózóként kellett fizetni.
Másodállású tevékenységet folytató átalányadózónak be kell nyújtania havi bevallásait, ha az adott hónapban nincs adó-, és járulékfizetési kötelezettsége? Azaz az adott hónapban nem volt bevétele, vagy 1,2 millió alatt van.
Minden hónapban be kell adni 0 adóalappal is a bevallásokat (’58-as, illetve szocho)
Rokkantsági ellátás mellett átalányadózóként milyen járulékkötelezettség keletkezik?
Úgy, mint a normál átalányadózóknak, Tb, szocho járulékkötelezettség keletkezik.
Főtevékenység nem végzettséghez kötött, de a melléktevékenység igen. Minimálbérhez vagy bérminimumhoz kell igazodni a minimum járulékfizetési kötelezettség tekintetében?
A garantált bérminimumhoz.
Átalányadózó őstermelő mi után fizet járulékot?
Az átalányban megállapított jövedelem után kell megfizetni; az őstermelői tevékenységéből 90%-os költséghányaddal, átalányadózóként legalább a minimálbér / garantált bérminimum után fizetendő minimum járulékot.
Tárgyi eszköz értékesítés adózása átalányadózás esetén miként számít a bevételbe?
Nincs felosztva a bevétel minősége, így a tárgyieszköz értékesítés is az adóalapba számít.
Nappali tanulói jogviszony esetén a tandíj elszámolható-e az átalányadózásban?
Nem, nincs költségelszámolás.
Hallgatói jogviszony esetén a mentes rész feletti bevételnél van-e tb fizetési kötelezettség?
Igen, átalányjövedelem alapján kell az adózónak járulékot fizetnie, de mértéke nincs minálbérhez, garantált bérminimumhoz kötve.
Passzivált hallgatói jogviszony esetén katás vagy átalányadós lehet?
Nappali tagozatos hallgató jogviszony mellett az új katát nem tudja használni az adózó. Azonban amíg passzív a hallgatói státusz, addig igen.
Kell-e bevételi és költségnyilvántartás vezetni átalányadózóként? Kell-e pénztárkönyvet vezetni?
Csak bevételi nyilvántartást kell átalányadózóként vezetni, ebből kerül megállapításra az adóalap.
Kell-e költségszámlát gyűjteni átalányadózóként?
Adóalap meghatározáshoz nem, de ha bármilyen okból kikerülünk az átalányadózás hatálya alól, akkor fontossá válnak a korábbi költségszámlák.
A vállalkozáshoz több tevékenységi kör is fel van véve, de csak a kedvezményes költséghányad alá tartozó tevékenységre számláz csak az egyéni vállalkozó. Milyen költséghányad alá fog tartozni?
Kizárólag a bevételt hozó tevékenységi kör számít, nem a felvett tevékenységek. Így tehát a kedvezményes kulcs alá fog tartozni.
Alanyi adómentesség tekintetében is csak a már befolyt jövedelmet kell vizsgálni?
Nem, az alanyi adómentesség keretét már a megtérítendő ellenérték is meríti – tehát a számla kiállítása, nem pedig a bevétel beérkezése számít.
Ha a tevékenység áfamentes, akkor hogy kell értelmezni a 12 milliós alany adómentes keretet?
Nem kell beleszámolni a tevékenység jellegére tekintettel adómentes jövedelmeket, kizárólag az azon kívül esőt.
El kell határolni magát az átalányadózónak a munkaviszonytól?
Igen, ugyanúgy, ahogy a régi katánál kellett.