Mi éri meg jobban: KATA vagy átalányadó?
A KATA 2022 -es változásának köszönhetően a kiadózók nagyrészének át kell gondolni, melyik adózási forma lesz számára a legkedvezőbb.
A jelenleg hatályos Szja törvény értelmében (1995. évi CXVIII. törvény) a vállalkozók többféle adózási formából választhatnak. Akár vállalkozói jövedelemadózást, önálló tevékenységből származó adózást, átalányadózást vagy a tételes átalányadó formát.
Mivel a KATA módosításnak köszönhetően a részmunkaidős KATA lehetősége megszűnik, a vállalkozás pedig kizárólag magánszemélyeknek számlázhat, így aki továbbra is megtartaná főállását és / vagy céges partnereit, adózási formát kell váltson. Ugyanakkor az általányadózás szabályai kedvezőbbé váltak, így ez egy jó opció lehet a váltásra.
Az átalányadózásról
Az átalányadózás adóévenként, az adóév egészére választható, ennek értelmében nincs évközbeni váltásra lehetőség. Ez alól kivételt képeznek a KATA módosítás okán átalányadózásra váltók. Azonban rájuk is vonatkozik a szabály, miszerint vállalkozásuk összes tevékenységi körére egységesen az átalányadózás vonatkozik, nem lehet részben katás könyvelést alkalmazni. A jó hír azonban, hogy nincs kizárt tevékenységi kör az átalányadózás esetében.
Ki választhat átalányadózást?
Mint fentebb írtuk, tevékenységi körtől függetlenül minden olyan kisadózó, akinek
- bevétele az előző adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét: tehát 2022-ben a 2021-es évre számított 20 088 000 Forintot.
- az adott adóévben sem haladja meg bevétele az éves minimálbér tízszeresét, ami 2022-ben 24 millió forintot jelent.
Fenti szabály alól kivételt képeznek a kizárólag kiskereskedelemi tevékenységet végző vállalkozások, ide sorolandó a vendéglátó ipari egységek köre is. Náluk a bevételi felső határ a tárgyévi éves minimálbér-, illetve az előző évi minimálbér ötvenszerese.
Illetve kedvezőbbé vált az átalányadózás azon feltétele, hogy már a mellékállású vállalkozók is élhetnek a lehetőséggel. Tehát fő állás mellett, adó-, és járulékmentes értékhatár figyelembevételével tudják az átalányadózást kihasználni az egyéni vállalkozók, ha mellette minimum 36 órás munkaviszonyuk van. Adóalapja után ezesetben már fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót, tehát az adómentes rész mentesül ezen terhek alól. 2022-ben az adómentes keret 1,2 millió forint, melyet nem kell arányosítani törtévre. Ennek köszönhetően jól kihasználható a korábban igénybe vett kata előnyök mellett is.
Lássunk egy konkrét példát:
„ 2021. évi minimálbér szerinti átalányadózó minimálbér szerinti adója és járulékai:
- társadalombiztosítási járulék:
- minimálbér: 167.400 Ft x 18,5% = 30.969 Ft
- garantált bérminimum: 219.000 Ft x 18,5%= 40.515 Ft
- szociális hozzájárulási adó:
- minimálbér: 167.400 x 112,5% x 15,5% = 29.190 Ft
- garantált bérminimum: 219.000 x 112,5% x 15,5% = 38.188 Ft
2022-től érvényes minimálbér szerinti átalanyadózó minimum adója és járuléka:
- társadalombiztosítási járulék:
- minimálbér: 200.000 Ft x 18,5% = 37.000 Ft
- garantált bérminimum: 260.000 Ft x 18,5%= 48.100 Ft
- szociális hozzájárulási adó:
- minimálbér: 200.000 x 112,5% x 13% = 29.250 Ft
- garantált bérminimum: 260.000 x 112,5% x 13% = 38.025 Ft
A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek végzett tevékenysége(i) legalább középfokú képesítést, végzettséget követelnek meg.
Nem kötelezett havonta a minimálbér vagy garantál bérminimum szerinti (szocho) adó és (tb) járulék fizetésére a vállalkozó, ha:
- minimum 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik (más jogcímen biztosított)
- nappali tagozatos képzésben vesz részt (más jogcímen biztosított)
- kiegészítő tevékenységet folytató (saját jogú nyugdíjas) egyéni vállalkozónak minősül (nem biztosított 2020. július 1-től).
Az átalányadózó biztosított egyéni vállalkozó az adómentes összegig csak a minimálbér/garantált bérminimum szerint fizet járulékot és szocho adót. Afelett pedig az adóköteles átalányadóalap szerint szja-t, tb-járulékot és szocadót.
A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésre kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után továbbra is (2020. július 1-től 2022-ben is). „
írja a Könyveléscentrum.hu
Nézzünk egy másik alternatívát – Szja szerinti adózás
Az átalányadózás mellett opció a vállalkozói személyi jövedelemadózás is. Itt évközben minimum egy kivét után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót (szocho) – ez gyakorlatban a vállalkozó fizetését terhelő adó.
Ez az adóforma a profitot 9%, az osztalékot 15% mértékben adóztatja meg.
Ez pedig nem minden költség, ahogy azt a Forbes cikkében is olvashatjuk:
„Emellett van egy
- minimum szocho fizetési kötelezettség,
- és ha ezt nem éri el az év közbeni kivét után fizetett szocho összege, akkor még plusz szocho fizetési kötelezettsége is keletkezik az adózónak. „
Forrás: https://forbes.hu/penz/kata-ado-lehetosegek-ugyved-kiva-atalanyado/
Ugyanitt olvashatunk arról is, hogy bizonyos tevékenységi körök egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással (ekho) is adózhatnak:
„[…] feltétel, hogy rendelkezni kell olyan, minimálbért elérő jövedelemmel, amely az általános szabályok szerint nem önálló jövedelemként (munkabérként) adózik. Ebben az esetben évi 60 millió forint (hivatásos sportoló esetén évi 500 millió forint) bevételre lehet alkalmazni az ekho-t. Ennek kulcsa jelenleg 15 százalék (nyugdíjas esetén 9,5 százalék). Ekkor a kifizetőnek is kell adóznia (kivéve hivatásos sportoló esetén), 13 százalékos adóteherrel.”
Forrás: https://forbes.hu/penz/kata-ado-lehetosegek-ugyved-kiva-atalanyado/
A Menedzsment Fórum konkrét példával hasonlította össze az eddigi katás adózást az átalányadóra váltással.
Nézzünk néhány példát az összehasonlítás kedvéért. Egy 3 millió forint éves bevételt összegyűjtő egyéni vállalkozó eddig katásként tehát év végén 2 400 000 forintot “vihetett haza”, míg kedvezmények, elszámolt költségek és foglalkoztatottak nélkül, szakképesítést nem igénylő tevékenységet végezve, a most az ilyen helyzetbe került kisvállalkozóknak ajánlott átalányadózást választva, 2 115 000 forintja maradna. A 260 ezres “diplomás minimálbér” esetén még rosszabb a helyzet, ekkor ugyanis csak 1 876 500 maradna meg év végén.
A cikkből azonban az is kiderül, hogy feltehetően még így is az átalányadózás lesz számos érintettnek a legkedvezőbb adózási forma. A cikkben szóba kerül a megnövekedett anyagi terhek között a könyvelőnek fizetett minimum 10 (de inkább 20) ezer forintos havi kiadás is, illetve a tény, hogy laikusként mindeddig kockázatos, bonyolult és időigényes volt bármely könyvelési forma a katán kívül.
Szerencsére a mindenkori jogszabályoknak megfelelő adminisztrációs folyamatokat már könnyedén elvégezhetjük mi magunk is a Billdog rendszerében – ráadásul így a fentemlített könyvelési költségnek is csak a töredékével kell számolnunk!
Összességében tehát több tényezőtől függ, hogy melyik adózási formára érdemes áttérni, ha a kata többé nem opció. Lényeges, hogy milyen vállalkozási formában, milyen tevékenységi körökkel dolgozunk, főállásban, vagy kiegészítő tevékenységként vállalkozunk. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mennyi a várható tárgyévi, illetve előző évi bevételünk. Ez talán bonyolultnak hangzik, így a végleges döntés előtt érdemes megnéznünk egy adókalkulátorban, hogy melyik adózási forma mennyi terhet jelente.
Ha az átalányadózás mellett döntöttél, a legegyszerűbb, költséghatékony lehetőséget itt találod!